Környezeti hatástanulmány

A környezeti hatástanulmány szükségességének esetei

A környezeti hatástanulmány elkészítési szükségességének eseteit a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet írja elő.

A rendelet az engedélyeztetni kívánt tevékenységeket a várható környezeti hatás nagyságának szempontjából 3 külön mellékletbe sorolja:

A tevékenységek bizonyos esetekben megegyezhetnek a különböző mellékletekben, ilyenkor a tervezett technológia kapacitása/nagysága alapján sorolandó be a végezni kívánt gyártás/technológia/folyamat a megfelelő mellékletbe, vagy mellékletekbe.

Ha a 3. melléklet szerinti előzetes vizsgálat során az illetékes környezetvédelmi hatóság megállapíthatja, hogy a tervezett tevékenység során jelentős környezeti hatás feltételezhető, ebben az esetben a környezetvédelmi engedélyeztetés nem fejeződik be az előzetes vizsgálat lezárásával. A környezetvédelmi hatóság előírja a környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárás lefolytatását, melynek során be kell nyújtani a várható környezeti hatások részletesebb bemutatásával a környezeti hatástanulmányt. A hatóság ebben az esetben előírja, hogy a beadandó hatástanulmányban a tervezett technológiának mely környezeti elemekre gyakorolt hatásait kell részletesebben bemutatni.

Abban az esetben, ha a tervezett tevékenység több mellékletbe is tartozik, érdemes a különböző mellékletek által előírt dokumentációkat összevontan benyújtani a környezetvédelmi hatóságnak (ha erre jogszablyi lehetőség van), így csökkentve az engedélyeztetés várható időtartamát.

A dokumentáció tartalma

A környezeti hatástanulmányban vizsgálni szükséges a beruházás nélküli alapállapotot, vagy a meglévő (bővíteni kívánt) állapotot, valamint az alkalmazandó technológiáról rendelkezésre álló adatok alapján számítani, becsülni kell a beruházás várható környezeti hatásait az építés, üzemeltetés és a felhagyás időszakában. A környezeti hatásokat a különböző környezeti elemek (víz, felszín alatti víz – talaj, levegő, zaj, élővilág) tekintetében kell megvizsgálni, modellezni. A vizsgálatok eredményeiből a kibocsátások hatásterületeit is le kell határolni, illetve ezeket ábrázolni.

A helyszíni vizsgálatokkal alátámasztott környezeti hatástanulmánynak – az előzetes vizsgálatban elfogadott vagy az előzetes konzultációban lehetségesnek tartott változatra (változatokra) a felügyelőség által meghatározott mélységben és részletezettségben – a következőket kell tartalmaznia:

 

  • Az előzmények összefoglalása
  • A tervezett tevékenység – ideértve a kapcsolódó műveleteket és létesítményeket is – számba vett változatainak részletes leírása
  • A hatásfolyamatok és a hatásterületek leírása a különböző környezeti elemekre
  • A várható környezeti hatások becslése és értékelése
  • Ha az eljárás megindult, akkor külön fejezetben összefüggően kell ismertetni az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatát
  • Környezetvédelmi intézkedések bemutatása
  • Egyéb adatok
  • Közérthető összefoglaló
Közmeghallgatás

A környezeti hatásvizsgálati eljárás során a környezetvédelmi hatóság az eljárás megindításával egyidejűleg közleményt tesz közzé a honlapján. A közlemény 30 napig elérhető, melyben – többek között – tájékoztatja az érdeklődőket az eljárás megindításáról, az eljárás lehetséges kimeneteleiről, illetve az iratbetekintés helyszínéről és módjáról.

A környezetvédelmi hatóság vagy az eljárás megindításáról szóló közleményben, vagy külön közleményben értesíti az eljárásban érdekelteket a közmeghallgatás koordinátáiról (helyszín, időpont). A közmeghallgatáson részt vesznek az érintett szakhatóságok és önkormányzatok, az engedélyes, valamint részt vehetnek az ügyféli jogosultságukat bizonyító társadalmi szervezetek, egyesületek, magánszemélyek. A közmeghallgatáson elhangzottakat rögzítik és figyelembe veszik az engedélyezési eljárás során.

Kiadásra kerülő engedély

A környezeti hatásvizsgálati eljárás sikeres lezárásával a környezetvédelmi hatóság az adott cég működéséhez környezetvédelmi engedélyt ad ki. Az egységes környezethasználati engedéllyel ellentétben ez sajnos nem foglalja magában a működéshez szükséges engedélyeket, azaz külön meg kell szerezni – amennyiben szükséges – a hulladékgazdálkodási-, levegőtisztaságvédelmi- és a vízjogi engedélyeket (ez utóbbi engedélyeket az egységes környezethasználati eljárásban is külön kell engedélyeztetni).

Az engedély érvényessége általában 5 év, mely előírásra kerül a kiadott engedélyben. Az érvényesség lejárta előtt környezetvédelmi felülvizsgálatot kell benyújtani a hatósághoz az engedély meghosszabbításának érdekében. A felülvizsgálatban be kell mutatni az elmúlt évek során a technológiában történt változtatásokat, a környezeti elemekre gyakorolt hatások megváltozását. Amennyiben az engedély lejárta előtt a technológiában vagy a környezeti elemekbe történő kibocsátásokban jelentős változás állt be (kibocsátások 25%-nál nagyobb növekedése, környezetterhelés jelentős növekedése, stb.), abban az esetben már a környezetvédelmi engedély lejárta előtt környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt kell benyújtani a hatósághoz.

Jogosultságok

A környezeti hatástanulmányt csak a tartalmi követelményeknek megfelelő részszakterületeken – a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján – szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készíti el. Cégünk rendelkezik az ehhez szükséges szakértői engedélyekkel.

Amennyiben környezeti hatástanulmány elkészítésére van szüksége, forduljon bizalommal a Sövit Környezetvédelmi Kft-hez. További információért, illetve árajánlat kéréséhez az alábbi oldalon található elérhetőségeink valamelyikén léphet kapcsolatba velünk.