Vízjogi létesítési engedélyt kell kérni a helyileg illetékes vízügyi hatóságtól bármilyen vízimunka megkezdése, vagy vízi létesítmény építése (átalakítása, megszüntetése) előtt. A szükséges vízjogi létesítési engedélyt az építtető, a tulajdonos vagy a vagyonkezelő köteles megszerezni. Az elkészült vízimunka vagy vízilétesítmény használatának megkezdése előtt vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni a környezetvédelmi hatóságtól, melyben meghatározzák az üzemeltetés feltételeit.
Vízjogi létesítési engedély nélkül épült létesítményre vagy vízimunkára vízjogi fennmaradási engedélyt kell (lehet) kérni, mely a fentiekkel hasonló tartalmi követelményű eljárás. Ezen eljárás esetében számolni kell a hatóság által kiszabható bírsággal is, melyet az engedély nélkül elvégzett, létesült vízimű üzemeltetőjére (létesítőjére) szabnak ki.
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény meghatározása alapján az alábbi esetekben kell vízjogi létesítési engedélyt kérni az alábbiakra:
- vízimunka: az a tevékenység, amelynek az a rendeltetése, hogy a víz lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrét, partját a vizek kártételeinek elhárítása, a víz hasznosítása, minőségének és mennyiségének megfigyelése, ásványi és földtani kutatások végzése, ásványi nyersanyag kitermelése céljából befolyásolja;
- vízilétesítmény: az a mű (víziközmű), műtárgy, berendezés, felszerelés vagy szerkezet,amelynek rendeltetése, hogy a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának állapotát, a vizek kártételeinek elhárítása, a vizek
hasznosítása — ideértve a víziközművekkel végzett közüzemi tevékenységgel nyújtott szolgáltatást —, minőségének és mennyiségének megfigyelése, illetve ásványi és földtani kutatások végzése céljából vagy ásványi nyersanyag kitermelése céljából befolyásolja:
a) közcélú vízilétesítmény: amely az államnak, illetve a helyi önkormányzatnak törvényben meghatározott vízgazdálkodási feladatait, különösen a víziközművekkel nyújtott szolgáltatást, a vizek kártételei elleni védelmet, a vízkészletek feltárását, megóvását, hasznosítását, pótlását és állapotának figyelemmel kísérését, a vízkészlettel való gazdálkodását szolgálja;
b) saját célú vízilétesítmények: rendeltetésük szerint üzemi, háztartási, mezőgazdasági vízellátást (így például szennyvízelhelyezést, átvezetést, tisztítást, öntözést) vízkárelhárítási, víztisztítási, vízerő hasznosítási feladatokat ellátó művek;
A vízjogi létesítési és vízjogi üzemeltetési engedélyek eljárásának lefolytatását a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996 (V.22.) szóló Korm. rendelet szabályozza, mely megszabja az engedély kérelem műszaki tartalmát is.
Elvi vízjogi engedély kérhető a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó vízhasználat, vízimunka és vízilétesítmény műszaki tervezéséhez.
A felügyelőség engedélye szükséges – a külön jogszabály szerinti építőipari műszaki engedéllyel, vagy CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezések kivételével – a szennyvíz és a csapadékvíz tisztításához, előtisztításához és elhelyezéséhez szükséges berendezés létesítéséhez, a használatbavételéhez, üzemeltetéséhez. Azaz nem szükséges vízjogi engedély az építőipari műszaki engedéllyel (ÉME engedély), vagy CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezésekre.
Vízjogi engedélyekkel kapcsolatos további információért, vagy árajánlat kéréséhez lépjen kapcsolatba velünk.
